TIPPEK A FEHÉRJESZEGÉNY ÉTRENDHEZ

A vesebetegség kezdeti stádiumában, amikor jellemzően még komolyabb tünetekkel sem szembesül a páciens, csak a laborleletek mutatják, hogy a vesék működése kezd beszűkülni, az étrend egyik fő jellemzője a csökkentett fehérjetartalom. 

Először is azt kell szem előtt tartani, hogy nem kizárólag csak a fehérjék mennyiségét (és minőségét) fontos figyelembe venni az étrend összeállításakor, hanem a többi tápanyagra is oda kell figyelni. Az étrend pontos összetételét, minőségét a kezelőorvos határozza meg a beteg aktuális állapotától, laborértékeitől függően. Ezt követően dietetikus segítségével érdemes a gyakorlati megvalósítás mikéntjét egyeztetni.

Mennyi fehérje fér bele?

Az étrend semmiképpen sem fehérjementes, csupán csökkentett fehérjetartalmú. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a normál étrendben a naponta (ideális) testtömeg-kilogrammonként 0,8-1 gramm fehérje elfogyasztása helyett a vesebetegség kezdeti szakaszában, még a dialízist megelőző állapotban, jellemzően 0,6 gramm/testtömeg kilogrammra kell csökkenteni a fehérjefogyasztást. Nem tűnik túl nagynak a változás. Azonban mondjuk egy 70 kg-os, átlagos testalkatú felnőtt ember esetén 56-70 grammból 42 grammra csökken így a naponta javasolt fehérjefelvétel maximuma.

Hogyan érhető el mindez?

A csökkentett fehérjetartalmú étrend megvalósítható azzal, hogy ha a fehérjében gazdagabb élelmiszereket, nyersanyagokat, ételeket kisebb mennyiségben és ritkábban fogyasztjuk. A másik megoldás pedig az, ha olyan élelmiszereket választunk, amelyeknek már eleve csökkentett a fehérjetartalma. Ezek az úgynevezett fehérjeszegény termékek. 

Az első lehetséges mód komoly tudatosságot és önmérsékletet jelent. Törekedjünk arra, hogy az étrend vegyesen, közel 50-50%-ban tartalmazzon állati és növényi eredetű fehérjeforrásokat, de a fehérjében gazdabbakat csökkentett mértékben: A húsok, felvágottak, sajtok, és túró mennyiségét tudjuk legkönnyebben csökkenteni és/vagy növényi eredetű fehérjeforrásokkal részben helyettesíteni. Ilyen esetekben például nem szeletként, hanem inkább raguként, töltött és rakott ételekben fogyasszuk a húst, mivel ilyenkor a darált hús miatt kevésbé feltűnő a csökkentett mennyiség, vagy kevés húst is tartalmazó zöldségpogácsaként. Bár utóbbiakból akár el is hagyható a hús, s lehet például egy kölesfasírt vagy brokkoli-, cukkini- céklafasírt is a főzelék feltétje. A szeletelt sajt helyett reszelt sajtot használunk, így kevésbé tűnik fel a kisebb mennyiség, illetve, ha például a túrót tejföllel, joghurttal „lazítjuk”. Vagy éppenséggel bevethetők az egyre szélesebb választékban kapható növényi alapú tej- és tejtermékhelyettesítők is. A búzából készült bulgurköret helyett például rizs fogyasztása is segít abban, hogy tovább csökkentsük a fehérjék mennyiségét.

A másik lehetséges út a speciális, fehérjeszegény termékek alkalmazása. Ezek használatát az indokolja, hogy számos olyan (növényi) alapanyagunk is ismert, amelyekről alapvetően inkább szénhidrátforrásként élnek a fejünkben, pedig a fehérjetartalmuk sem elhanyagolható. Ilyenek például a különböző gabonalisztek (kiemelten a fentebb már említett búza, mivel az az egyik leggyakoribb), az ezekből készült tészták, pékáruk, kenyerek, sütemények. Ezek fogyasztását nem szükséges drasztikusan csökkenteni, mivel a fehérjék hasznosulásához kellő mennyiségű energiára is szüksége van a szervezetnek. A megoldást a fehérjeszegény lisztek, lisztkeverékek, ill. az ezekből készült fehérjeszegény kenyerek, pékáruk, sütemények jelentik. A gabonalisztek, például a búzaliszt helyett keményítőt használhatunk az ételek sűrítésére, azok kötőanyagaként. A tojás pedig tojáspótló porral is helyettesíthető, amelyből akár rántottát is készíthetünk. Süteményekben pedig vízbe áztatott, darált lenmag vagy lenmagpehely is használható a tojás helyett. A fehérjeszegény termékeket jellemzően például a táplálékallergiásoknak és speciális táplálkozási célra szánt élelmiszereket árusító boltokban, webáruházakban lehet beszerezni.

Az étrend fehérjetartalmának nyomon követéséhez a táplálkozási napló vezetése ad nagy segítséget, ami például az ALSAD rendszerében is elérhető. Az eredményeket közvetlenül látja a dietetikusunk is, így közösen tudjuk egyeztetni az esetleges szükséges étrendi módosításokat is.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2021.06.02.

Édesburgonya

Édesburgonya

Itt az ősz, itt az édesburgonya szezonja. Pár évvel ezelőtt még csak kevesen ismerték ezt a...

read more
Share This