Tippek a fehérjeszegény étrendhez

A vesebetegség kezdeti stádiumában, amikor jellemzően még komolyabb tünetekkel sem szembesül a páciens, csak a laborleletek mutatják, hogy a vesék működése kezd beszűkülni, az étrend egyik fő jellemzője a csökkentett fehérjetartalom. 

Először is azt kell szem előtt tartani, hogy nem kizárólag csak a fehérjék mennyiségét (és minőségét) fontos figyelembe venni az étrend összeállításakor, hanem a többi tápanyagra is oda kell figyelni. Az étrend pontos összetételét, minőségét a kezelőorvos határozza meg a beteg aktuális állapotától, laborértékeitől függően. Ezt követően dietetikus segítségével érdemes a gyakorlati megvalósítás mikéntjét egyeztetni.

Mennyi fehérje fér bele?

Az étrend semmiképpen sem fehérjementes, csupán csökkentett fehérjetartalmú. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a normál étrendben a naponta (ideális) testtömeg-kilogrammonként 0,8-1 gramm fehérje elfogyasztása helyett a vesebetegség kezdeti szakaszában, még a dialízist megelőző állapotban, jellemzően 0,6 gramm/testtömeg kilogrammra kell csökkenteni a fehérjefogyasztást. Nem tűnik túl nagynak a változás. Azonban mondjuk egy 70 kg-os, átlagos testalkatú felnőtt ember esetén 56-70 grammból 42 grammra csökken így a naponta javasolt fehérjefelvétel maximuma.

Hogyan érhető el mindez?

A csökkentett fehérjetartalmú étrend megvalósítható azzal, hogy ha a fehérjében gazdagabb élelmiszereket, nyersanyagokat, ételeket kisebb mennyiségben és ritkábban fogyasztjuk. A másik megoldás pedig az, ha olyan élelmiszereket választunk, amelyeknek már eleve csökkentett a fehérjetartalma. Ezek az úgynevezett fehérjeszegény termékek. 

Az első lehetséges mód komoly tudatosságot és önmérsékletet jelent.

1.Törekedjünk arra, hogy az étrend vegyesen, közel 50-50%-ban tartalmazzon állati és növényi eredetű fehérjeforrásokat, de a fehérjében gazdabbakat csökkentett mértékben: A húsok, felvágottak, sajtok, és túró mennyiségét tudjuk legkönnyebben csökkenteni és/vagy növényi eredetű fehérjeforrásokkal részben helyettesíteni. Ilyen esetekben például nem szeletként, hanem inkább raguként, töltött és rakott ételekben fogyasszuk a húst, mivel ilyenkor a darált hús miatt kevésbé feltűnő a csökkentett mennyiség, vagy kevés húst is tartalmazó zöldségpogácsaként. Bár utóbbiakból akár el is hagyható a hús, s lehet például egy kölesfasírt vagy brokkoli-, cukkini- céklafasírt is a főzelék feltétje. A szeletelt sajt helyett reszelt sajtot használunk, így kevésbé tűnik fel a kisebb mennyiség, illetve, ha például a túrót tejföllel, joghurttal „lazítjuk”. Vagy éppenséggel bevethetők az egyre szélesebb választékban kapható növényi alapú tej- és tejtermékhelyettesítők is. A búzából készült bulgurköret helyett például rizs fogyasztása is segít abban, hogy tovább csökkentsük a fehérjék mennyiségét.

2. A másik lehetséges út a speciális, fehérjeszegény termékek alkalmazása. Ezek használatát az indokolja, hogy számos olyan (növényi) alapanyagunk is ismert, amelyekről alapvetően inkább szénhidrátforrásként élnek a fejünkben, pedig a fehérjetartalmuk sem elhanyagolható. Ilyenek például a különböző gabonalisztek (kiemelten a fentebb már említett búza, mivel az az egyik leggyakoribb), az ezekből készült tészták, pékáruk, kenyerek, sütemények. Ezek fogyasztását nem szükséges drasztikusan csökkenteni, mivel a fehérjék hasznosulásához kellő mennyiségű energiára is szüksége van a szervezetnek. A megoldást a fehérjeszegény lisztek, lisztkeverékek, ill. az ezekből készült fehérjeszegény kenyerek, pékáruk, sütemények jelentik. A gabonalisztek, például a búzaliszt helyett keményítőt használhatunk az ételek sűrítésére, azok kötőanyagaként. A tojás pedig tojáspótló porral is helyettesíthető, amelyből akár rántottát is készíthetünk. Süteményekben pedig vízbe áztatott, darált lenmag vagy lenmagpehely is használható a tojás helyett. A fehérjeszegény termékeket jellemzően például a táplálékallergiásoknak és speciális táplálkozási célra szánt élelmiszereket árusító boltokban, webáruházakban lehet beszerezni.

Az étrend fehérjetartalmának nyomon követéséhez a táplálkozási napló vezetése ad nagy segítséget, ami például az ALSAD rendszerében is elérhető. Az eredményeket közvetlenül látja a dietetikusunk is, így közösen tudjuk egyeztetni az esetleges szükséges étrendi módosításokat is.

Schmidt Judit dietetikus

Share This