Mi a nátrium szerepe a vese működésében?

A nátrium, amit nap mint nap elfogyasztunk a konyhasó, vagyis a nátrium-klorid (NaCl) összetevőjeként egy fontos és nélkülözhetetlen ásványi anyag. Főbb szerepei közé tartozik például a vérnyomás szabályozása, a folyadékegyensúly és a megfelelő izom- és idegrendszeri működés fenntartása. Elősegíti az egyes tápanyagok, például a glükóz és az aminosavak felszívódását.

Mennyi nátriumra van szükségünk?

Naponta 1,5-2 gramm nátrium elegendő az egészséges szervezet napi nátriumigényének fedezéséhez. Nagyjából 1,5 gramm a felső határ vesebetegség esetén, amikor a vesék nem tudják a vizelettel kiüríteni a felesleges nátriumot. A vérnek sem a túl magas, sem a túl alacsony nátriumszintje nem kedvező az egészségünkre.

2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak felel meg, ami egy teáskanálnyi mennyiséggel egyenlő.

Az élelmiszereink természetes nátriumtartalma önmagában is képes lenne fedezni a szükségletet, akkor is, ha nem sózunk meg semmit (ami persze nagyon ritka). Kivételt jelenthetnek a súlyosabb, hányással, hasmenéssel járó állapotok, amelyek túlzott nátriumveszteséget okozhatnak. A nátriumszükséglet emellett menstruáció, szoptatás és erőteljes izzadás pl. intenzív sportolás, nyári hőség, szaunázás alkalmával is nő, mivel ilyenkor is megnő a nátriumveszteség. Vesebetegség esetén ugyanakkor, a laborértékektől is függően, a nátrium megszorítása a jellemző, erre kell odafigyelni és a sószegény (nátriumszegény) étrendre kell áttérni.

Hogyan hat a túl sok nátrium a vesékre?

Az egészséges vesék kiürítik a vizelettel a nátriumtöbbletet. Károsodott veseműködés esetén ez a folyamat akadályokba ütközik, kevesebb vizelet ürül, így a nátrium és a folyadék is felhalmozódik a szervezetben. A túl sok nátrium megemeli a vérnyomást.

A nátrium vérnyomást fokozó hatása a nátrium vízvisszatartó tulajdonságára vezethető vissza. Emiatt ugyanis a szívre nagyobb munka hárul, mivel nagyobb vérmennyiséget kell pumpálnia a szervezetben. A megemelkedett vérnyomás károsítja az erek falát. Ez a folyamat hosszú távon érelmeszesedéshez (más néven érszűkülethez) is vezethet, mivel a sérült érfalra kitapadt vérlemezkék és az abba beágyazódott, vérben keringő anyagok idővel beszűkíthetik az adott érszakaszt. Ez a káros hatás a vesék ereit is érinti.

Mi a teendő?

Ha probléma adódik a veséinkkel, fokozottabban oda kell figyelnünk a nátriumfogyasztásunkra. Tartózkodjunk ilyenkor azoktól az élelmiszerektől, ételektől, amelyek túl sok sót tartalmaznak, ill. csökkentsük az ételek sózását is! A feladat igen összetett, mivel az étrendünkkel elfogyasztott nátriumnak csupán 10%-a származik az ételekhez felhasznált nyersanyagokból, 15%-a az ételkészítéshez felhasznált vagy a készételhez (sokszor feleslegesen) adott sóból, míg a maradék 75% az élelmiszeripari feldolgozás során (például a kenyér, sajtok, felvágottak, félkész, készételek esetében) kerül bele a termékekbe.

A továbbiakban kitérek a sócsökkentés lehetséges módjaira és a sóban gazdag nyersanyagokra is.

Schmidt Judit dietetikus

Share This