Az alultápláltság felismerése, kezelése a vesebetegek esetében

Mit jelent az alultápláltság?

Az alultápláltság, szakszóval a malnutríció, olyan kóros állapotnak tekinthető, amelyben az energia, fehérje, vagy egyéb tápanyagok hiánya vagy többlete (vagy azok egyensúlyának hiánya) mérhető, káros hatással jár a test vagy valamely szövet formájára/megjelenésére, funkciójára és a klinikai eredményekre nézve.  

Milyen formái vannak?

Az alultápláltságnak is több formája létezik. Az egyszerűség kedvéért a két fő kategóriát említjük. A mennyiségi alultápláltság (vagy éhezés) esetén az illető nem jut hozzá az egészsége megőrzéséhez szükséges napi energiamennyiséghez, s ez okozza a problémákat. 

A minőségi alultápláltság (vagy éhezés) során a napi energiaszükséglet ugyan biztosított, de ezen belül egy vagy több tápanyag (szénhidrát, fehérje, vitaminok vagy ásványi anyagok) nem, vagy nem megfelelő mennyiségben, arányban kerül a szervezetbe. Utóbbi akkor fordulhat elő, ha valaki, bár látszólag nem éhezik és jól táplált, mégsem jól állítja össze az étkezéseit, például nem vagy szinte alig eszik zöldséget, gyümölcsöt, avagy hanyagolja a zsírokban/szénhidrátokban gazdag táplálékokat. 

Míg a mennyiségi alultápláltság esetén bekövetkező fogyás látványos, ezért hamarabb fény derül rá, a másik esetben hosszabb idő telhet el, míg jelentkeznek a tünetek.

Mikor merül fel az étrend dúsítása, kiegészítése?

Szükség esetén az étrend por alakú vagy iható klinikai gyógytápszerekkel is kiegészíthető, amennyiben például a beteg hosszabb ideig vagy akár csak átmenetileg is képtelenné válik a kiegyensúlyozott, vegyes étrend követésére és a szájon át történő táplálkozásra. Ez megtörténhet például valamely akut, fertőző betegség (napjainkban akár a COVID-19 fertőzés és amiatt károsodott ízlelés, szaglás is említhető, bár természetesen egyé fertőző betegségek is előfordulhatnak), szájüregi beavatkozás (pl. fogászati műtét), vagy bármely sérülés, betegség utáni lábadozás időszakában, otthoni vagy kórházi tartózkodás alatt. Ilyenkor az étvágy jelentős csökkenése miatt beszűkülhet az étrend és ezzel megnő az alultápláltság veszélye is.

Abban az esetben is gondolni szükséges az alultápláltság lehetőségére, amikor a beteg – jellemzően önhatalmúlag – túl szigorú, egyoldalú diétát kezd el követni, vagy felhagy a korábbi étkezési szokásaival, nem követi a számára javasolt étrendet, mert éppenséggel a túl sok információ közepette egyfajta „sztrájkba” kezd, mivel nehezen tudja összeegyeztetni a sok tanácsot a mindennapjaival vagy valamilyen lelki probléma miatt nem tud erre koncentrálni. 

Fontos, hogy ha a beteg (vagy a családja, közvetlen környezete) felismeri ezt helyzetet, akkor mielőbb segítséget kérjen, mielőtt komolyabb probléma, szövődmény alakulna ki a tápanyaghiány-, egyenlőtlenség vagy -többlet révén, ami a vesék működését is veszélyezteti.

A tápláltsági állapot megőrzése, javítása céljából a kezelőorvos, szakorvos javaslatára történik meg a tápszeres kiegészítés megtervezése, a tápszerek típusának, adagolásának kiválasztása. A mindennapi étrendbe illesztés lehetőségeit pedig dietetikussal tudjuk egyeztetni.

Milyen tápszerek jók a vesebetegeknek?

Léteznek kifejezetten vesebetegeknek szánt gyógytápszerek, ill. kaphatók rostdús, laktóz-, gluténmentes, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyógytápszerek is. Ezek közül mindig az egyéni igények, szükségletek alapján kell az adott céloknak megfelelően választania az orvosnak, ezért ne magunk döntsünk arról, hogy melyik vásároljuk meg! Már csak azért sem, mert szakorvosi javaslatra vény ellenében jelentős támogatottság mellett, kedvezményes áron vehetjük meg a patikában a nekünk szánt tápszer(eke)t.

Mire valók a tápszerek?

A palackos kiszerelésű tápszereket önmagukban is fogyaszthatják a betegek, míg más fajtákat por alakban az ételek dúsítására lehet felhasználni. Előfordulhat, hogy a szájon át táplálkozni nem képes, vagy átmenetileg erről letiltott beteg, szondán keresztül kap szondatápszert, orvosi, ápolói felügyelet mellett, többnyire kórházi körülmények között.  

Az ALSAD rendszerében is elérhető a táplálkozási napló vezetése nagy segítséget nyújt mindkét betegség és a közös előfordulásuk esetén is. Az eredményeket közvetlenül látja a dietetikusunk is, így vele tudjuk egyeztetni az esetleges szükséges étrendi módosításokat is.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

Share This